Blog

A megfelelő páramentesítő készülék kiválasztása - a páratartalom okai Tippek és tanácsok vásárláshoz

BB
2020.10.06 17:09
A megfelelő páramentesítő készülék kiválasztása - a páratartalom okai Tippek és tanácsok vásárláshoz

A szakemberek 40-60% relatív páratartalmat javasolnak otthoni vagy munkahelyi kellemes környezethez. Ha a helyiség páratartalma meghaladja a 60% -ot, a levegő túl nedves, és a szobát a lehető leghamarabb páramentesíteni kell. Ha a légnedvesség túl sokáig magas, könnyen kialakulhat penész és rossz szagok is keletkezhetnek. A falon lévő sötét foltok jelzik a penészképződést. A falakon, bútorokon és ablakkereteken lévő vízcseppek (kondenzáció) a túlzott páratartalom jelei lehetnek. A légszárító segít csökkenteni a szoba nedves levegőjét az optimális szintre, és megakadályozza a penész kialakulását a beltérben.

Mit jelent a relatív páratartalom?

A relatív páratartalom annak mértéke, hogy a levegő mennyire telített vízgőzzel, a hőmérséklettől függően. Százalékban fejezik ki. Az alapelv: minél melegebb a hőmérséklet, annál több vizet tarthat magában a levegő. 100% relatív páratartalom mellett a levegő teljesen telített vízzel. Amikor a levegő hőmérséklete csökken, akkor olyan helyzet lép fel, amikor a relatív páratartalom meghaladja a 100%-ot, és a felesleges víz kondenzálódik folyékony víz képződik. Ezt hívják „harmatpont hőmérsékletnek”. A természeti világban ekkor képződik köd vagy harmat. A relatív páratartalommal ellentétben az abszolút páratartalom a levegőben lévő vízgőztartalom mértéke (gramm/köbméter). Az emberi kényelem szempontjából a relatív páratartalom fontosabb, mint az abszolút légnedvesség. A relatív páratartalom nemcsak a levegő víztartalmától, hanem a levegő hőmérsékletétől is függ. Sajnos az emberek nem érzik pontosan a levegő páratartalmát, ezért a higrométer a levegő páratartalmának mérésére.

A magas páratartalom okai

Az alábbi források okozzák a helyiség magas páratartalmát.

  1. Az új épületek légcseréjének hiánya
    Az új épületek általában nagyon jól szigeteltek és jól záródó ablakokkal rendelkeznek, ez azonban sajnos a beltéri és a kültéri levegő közötti természetes levegőcsere hiányát eredményezi. Mivel az új épületekben röviddel a befejezés után már laknak, az épület szerkezete és anyagai gyakran nedvesek maradnak. A légcsere hiánya gyorsan magas páratartalomhoz és rossz beltéri klímához vezethet.
  2. Helytelen szellőzés vagy nem elég gyakran
    Ha hiányzik a természetes levegőcsere, a rendszeres és megfelelő szellőzés nagyon fontos az optimális beltéri klíma érdekében. Különösen hatékony módszer az, amikor a szemközti ablakokat naponta legalább kétszer több percig teljesen kinyitják. Ha egy ingatlant nem sokat használnak, a szellőzés hiánya gyakran penészesedést vagy rossz szagot okoz.
  3. Szerkezeti hibák, rossz szigetelés és az alagsor
    A rossz beltéri klíma oka lehet a szerkezeti hibák, a régi vagy nem megfelelő szigetelés is. Ha a beltéri levegő télen túl nedves, lehetséges, hogy ez a nedves és meleg helyiséglevegő hideg külső falakon kondenzálódik, ami penészképződéshez vezethet. Ez általában olyan helyeken történik, amelyek nem azonnal láthatók, például egy szekrény mögötti falon. Az alagsori rekeszek vagy a mosókonyhák szintén nagyon érzékenyek a túlzott páratartalomra, mivel általában a föld alatt helyezkednek el. A magas beltéri páratartalom további lehetséges okai lehetnek a nedves ruhaneműk, növények, vízkárok vagy a víz közelében lévő ingatlan.  

    A magas páratartalom oka számos, és nem mindig kategorizálható egyértelműen. Tehát mit kell tenni, ha a nedvességmérő relatív páratartalma meghaladja a 60% -ot, és ezért rossz a beltéri klíma?

Teendők a túl párás környezetre

A páramentesítő megvásárlása előtt először is meg kell próbálni megszüntetni vagy orvosolni az esetleges nedvességforrásokat. Például ellenőrizni a vízvezetékeket, vagy körbe szigetelni a házat a nedvesség ellen. A helyiségek célzott és megfelelő szellőztetése (száraz kültéri levegővel történő szellőzés) szintén elősegítheti a párátlanítást. A párátlanító használatának akkor van értelme, ha hosszabb ideig mérnek feleslegesen magas páratartalmat. A meglévő penészt mindig szakszerűen kell eltávolítani, mivel a spórák károsak az egészségre. Ha ezek az intézkedések nem elegendőek a helyiség párátlanításához, akkor a páramentesítő hatékony megoldás lehet. A légszárítók kiszűrik a beltéri levegő felesleges páratartalmát.

Hogyan segíthet a légszárító?

A légszárítók sok esetben használhatók. A régi épületekben gyakran okoz problémát a levegő páratartalma. A vakító ablakok és a hőszigetelés hiánya elősegítheti a penészképződést és a rossz beltéri klímát. A helyiség fűtése és rendszeres szellőztetése a beáramló szellőzés mellett a páramentesítő optimális szintre csökkentheti a relatív páratartalmat. A párátlanító használata különösen nagy jelentőséggel bír nagy mennyiségű vízgőzzel rendelkező helyiségekben, például a fürdőszobában és a konyhában. Ez nemcsak a fürdőszobákban tapasztalható magas páratartalom leküzdésében segít, hanem megakadályozza az ezüsthalakat is, amelyek a legjobban sötét, nedves helyiségekben boldogulnak. A párátlanítók is megtalálják a helyüket az autóban, ahol a készüléket úgy használják, hogy az ablakok ne ködösödjenek meg, és megakadályozzák a penész kialakulását a kárpitokon és a szerelvényeken. A párátlanítókat arra is használják, hogy az otthoni ruhákat szárítsák, ha az ingatlanban nincs mosókonyha vagy ruhaszárító, vagy ha a ruhaneműnek finoman kell száradnia. A ruha páramentesítője gyorsabban szárítja a textíliákat, és ideális beltéri klímát teremt. A páramentesítő a helyiség levegőjét is megtisztíthatja. A sűrített víz megköti a szennyeződéseket és a finom porokat, és kimossa őket a víztartályban. Néhány modell integrált fűtéssel rendelkezik, így a szárítási folyamat még gyorsabb. Vízkár esetén a páramentesítő költséghatékony, eredményes és hasznos megoldás lehet a levegő páratartalmának csökkentésére. Fontos, hogy azonnal elkezdje használni, mielőtt a nedvesség bekerülne a vakolat és a tégla munkákba. A párátlanító professzionális használata ezért különös értelmet nyújt vízkárosodás esetén. Az épületek szárításához vagy a nagyobb vízkárok felszámolásához használt légszárítókat épületszárítóknak nevezzük. Robusztus gépek és nagyobb párátlanító képességgel rendelkeznek, mint a magáncélú szokásos légszárítók.

Következő cikkünkben leírjuk, hogyan is működik pontosan egy páramentesítő készülék.